Automatizált dokumentációs technikák
A technológiai fejlődés egyik fő motorja, hogy kevesebb idő alatt, magasabb minőségű terméket állítsunk elő, melynek egyik fő eszköze az automatizáció. Az automatizálást első sorban a termeléssel, előállítással társítjuk, azonban nem csupán a gyártásban játszhat kiemelkedő szerepet, sok esetben már a tervezési fázis idejét is jelentősen csökkenthetjük automatikusan generált modellek és dokumentációk segítségével. Ennek a legfőbb eszköze a beépülő makróprogramok használata, amihez a legtöbb CAD szoftverben programozói szaktudásra sincs szükség, hiszen majdnem minden szoftver felkínálja a makrók rögzítésének lehetőségét. Bárhova kattintunk, bármilyen parancsot indítunk, bármit beírunk, a program rögzít minden mozzanatot, és bármikor újra lejátszhatjuk, sőt gombot, vagy billentyűparancsot is rendelhetünk az elkészült programhoz. Ez a módszer sokszor rengeteg időt spórolhat meg, egyszerűbb esetekben nagyon hatékonyan használható, azonban sok esetben redundáns és feleslegesen ismétlődő kódokat is tartalmaz, csak rendkívül specifikus műveletek elvégzésére alkalmas, nem képes feltételrendszerek felállítására, ciklikus parancsok végrehajtására, felhasználói interakciókra….stb. Érdemes tehát legalább egy CAD szoftver nyelvi szintaxisait elsajátítani, később rengeteg időt és energiát spórolhatunk a használatával. Ehhez egy programozási nyelv (leggyakrabban VBA) ismerete elengedhetetlen, illetve programozás témában általában minden CAD szoftver help-jében találunk hasznos leírásokat. Amint felvértezzük magunkat ezzel a tudással, már csak a képzeletünk szabhat határt a megvalósításnak, lényegében bármit meg tudunk csinálni, amit a szoftver enged.
Ipari tevékenységünk során két fő automatizálási igénnyel találkoztunk.
Az egyik fő felhasználási terület az egy adott típusú termék tetszőleges paraméterekkel való létrehozása, illetve ennek lehetőségének megteremtése. Ez a legegyszerűbb esetben olyan, mint egy kötőelemtár, melyből bármilyen méretű és típusú csavart, vagy anyát kiválaszthatunk és beépíthetünk, és ami lényegében már minden CAD szoftvernek a részét képezi. A különbség azonban az, hogy nem előre definiált méretekkel és paraméterekkel dolgozhatunk, hanem teljesen tetszőleges, felhasználó által meghatározott értékekkel és tulajdonságokkal ruházhatjuk fel a modelleket, melyeket a vállalat saját termékeiből lehet létrehozni, akár egyedi rajzi dokumentációval, automatikus összesítő táblázatokkal, külön archiválható elnevezésekkel. Lássunk is egy valódi példát.
Egy falrendszerhez tartozó üvegajtó bármilyen egyedi méretben megrendelhető és gyártható. Az ajtótok profilok speciális és méretfüggő kivágásokat tartalmaznak, az üveg méretei, súlya és kivágásai szintén méretspecifikusak, így sok alkatrészről és az összeállításról is egyedi műhelyrajzot kell készíteni. Az ajtó természetesen csak egy apró része egy teljes falrendszernek, és egy nagyobb összeállítás részét képezi, ezért az egyedi méretekkel létrehozott 3D modellre is szükség van.
A beépített programba az ajtó méreteit, és tulajdonságait kell definiálnunk majd a program módosítja a 3D modelleket, a projekt és ajtókód alapján elvégzi a teljes belső és külső átnevezést és átmentést, illetve frissíti az összes hozzá tartozó rajzot, beleértve az egyedi rajzi keretezést, szövegmezőt, méreteket, súlyt, dátumot, tervezőt, táblázatokat. Minden szükséges alkatrészről step, minden rajzról pdf és dwg is készül. A program szükség esetén elkészít egy alkatrészösszesítő excel táblát is, az üveg méreteivel, a szükséges profilok és tömítések teljes hosszával, a kötőelemek és egyéb standard alkatrészek listájával. Ezzel a teljes 78 fájlos dokumentáció elkészítése teljesen automatikus, a hibázási lehetőség nulla, a tervezési idő pedig csupán néhány perc.
A másik fő alkalmazása a nagy darabszámú, hasonló de mégis különböző termék, vagy termékpaletta előállítása. Az egyenkénti létrehozás folyamatos odafigyelést és monotonitástűrést igénylő munka lenne, amibe könnyen becsúszhat a hiba, ráadásul rengeteg időt emészt fel, és/vagy hatalmas emberi erőforrást igényel. A megfelelő automatizációs eszközök birtokában azonban gyorsan, könnyedén és hiba nélkül hozhatunk létre akár több tízezer fájlos dokumentációt is egy-egy projekthez.
Második példánkban egy több mint 500 panelből álló burkolat teljes dokumentációját kellett létrehozni. Minden egyes panel egyedi alakú, a hozzá tartozó merevítések, csatlakozások, és szerelvények mérete, pozíciója és alakja is folyamatosan változik, egy panel teljes dokumentációja több mint 15 fájlból áll, a teljes dokumentáció pedig majd 10000 fájlra rúg.
Két távol eső panel nagyon különbözik egymástól, két egymás melletti panel azonban rendkívül hasonló. A tervezés során ezt a tulajdonságot használtuk ki, és írtunk olyan programot, ami egy kész panel paramétereit, illetve a teljes 3D és 2D dokumentációját átülteti a szomszédos panelra. Csupán néhány új referenciát kellett definiálni, majd a program megalkotta az új modellt, frissítette terítékeket, a vágási kontúrokat, a furatpozíciókat, az pozíciót egyértelműen definiáló elnevezéseket, és minden fájlt elmentett a megfelelő formátumokban. Ehhez nem csupán egy megfelelő programra volt szükség, hanem egy rendkívül összetett és nagyon jól átgondolt, az asszociativitásra végletekig odafigyelő modellalkotásra is. Így a mérnöki beavatkozás minimális, inkább csak ellenőrző jellegű volt, egy új panel létrehozása 5-10 óra helyett 5-10 percre csökkent, a teljes projekt alatt pedig még a speciális program és modell megalkotásával együtt is egy mérnök több havi munkáját sikerült megspórolni.
Mindkét példából jól látszik, hogy bármi legyen is a feladat, az automatizálás célja mindig a tervezési idő, a mérnöki interakció és a hibázási lehetőség radikális mértékű csökkentése, illetve minimalizálása. A mérnöki tevékenység olyan eszköze ez, ami jó kezekben az automatikus modellalkotás és műszaki dokumentálás csúcsát jelenti.